1.        A FUKS GRABA erdei tanösvény, KÁROLYFA

Itt járhatjuk végig az egyik legszebb, turistáknak szánt erdei tanösvényt (3 km). Az ösvényt végigjárva megismerhető a Vendvidéki-dombság erdeinek gazdagsága, a mézgás égerligetek, az erdő peremének jelentősége, a lucfenyő monokultúra, a rókák odúja, az erdő megújítása, a vadászobjektumok, a fák növekedése és a talaj talajtani metszete. Útközben egyenként bemutatásra kerülnek a legkülönfélébb fafajták, amelyek a Vendvidéki-dombságon nőnek.

2.        A LENDVAI TÓ, LENDVAKIRÁLYFA

Mesterséges tározó, amely a Lendva folyó felduzzasztásával jött létre – árvízvédelmi célokkal – a lejjebb eső falvak és Muraszombat védelmében. Az évek során beolvadt a környezetébe, így számos állat- és növényfajnak ad otthont. Kellemes környezetet nyújt egy sétára Bernarda útján és a természet megfigyelésére – különösen a madarak és a kétéltűek szerelmeseinek.

3.        SZENT ILONA-TEMPLOM, PERESTÓ

A templom egy mozaikot rejt, Marko Rupnik páter munkáját. Alkotásai megtalálhatók Fatimában, Portugáliában, Lourdes-ben, Franciaországban, Rómában, Olaszországban, és természetesen Szlovéniában, Koperban, illetve Perestón. A mozaik 92 négyzetméteres, és szinte az egész elülső homlokzatot beborítja. A mozaik színekben és alakokban gazdag – ez utóbbiak mély teológiai jelentést és üzenetet hordoznak A plébánia a 400 éves templom alapjaira épült, különlegessége az egyedi agyag keresztút.

4.        ÁSVÁNYVÍZFORRÁS, DIÓSLAK

A geotermális víz reményében megkezdett fúrások során akadtak az ásványvízforrásra, amelyről kiderült, hogy a legjobb szlovén ásványvíz. A dióslaki természetes ásványvízforrást először csak 1900-ban említik, de a helyiek már korábban ismerték, hiszen már azt megelőzően hordták onnan haza az iható ásványvizet. A forrás mellett egy szalmatetős pihenőhelyet is létrehoztak a gyalogos és biciklis túrázók számára, amely az egyik állomása a fűzfaültetvények és a szibériai nőszirom élőhelye mellett vezető Fűzfaútnak.

5.        HEGYSZOROSI DOMB, HEGYSZOROS

A 418 méter magas domb a Vendvidéki-dombság legmagasabb pontja. A domb tetején található egy 14 méter magas kilátó, ahonnan szép kilátás nyílik Északkelet-Szlovéniára, valamint Ausztria, Magyarország és Horvátország egy részére.

A Hegyszorosi domb a táj egyik geomorfológiai jellegzetessége, hiszen paleozoikumi csillámpala alkotja, amely a vidék legrégebbi kőzete. A déli nyúlványán egy kőfejtés működik, annak területén egy kis szerencsével hallható a világ legnagyobb testű baglya, az uhu, vagy más néven nagy fülesbagoly.

6.        HÁRMASHATÁR-KŐ, TÜRKE

Földrajzi pont (388 méter) Északkelet-Szlovéniában, Szlovénia, Ausztria és Magyarország határán. A hármashatárt jelölő, piramis alakú határkövet 1924-ben állították, az akkor Ausztria, Magyarország és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság határára. A közelében, a hársfák árnyékában egy pihenőhely várja a gyalogos és biciklis túrázókat. A legközelebbi parkolótól gyalogos út vezet az erdei tanösvényen, amely főleg nyáron jelenthet érdekes programot.

7.        KOCSÁNYTALAN TÖLGY, TÜRKE

A türkei útkereszteződésben van egy nagy, 22 méter magas és 493 cm törzsátmérőjű tölgyfa. A korát legalább négyszáz évre becsülik. Magányos kocsánytalan tölgyet találunk a környező dombokon is, hiszen ez a fajta tölgy a szárazabb talajt szereti.

8.        A FELSŐLENDVAI VÁR, FELSŐLENDVA

A Felsőlendvai vár a legnagyobb erődítmény Szlovéia területén, több mint 300 helyisége van és több mint 800 éve áll a vulkáni bazalttufa dombon – állítólag a templomosok kezdték építeni. Jelenlegi formáját a 16. vagy 17. században kapta, a 18. vagy 19. században pedig felújították. 1998-tól részben ismét felújították, jelenleg a Goričko (Vendvidéki-dombság) Tájvédelmi Park Igazgatóságának székhelye. A várban van a tájvédelmi park látogatóközpontja, a körzet természetvédelmi központja, különböző kézműves műhelyek, egy kiállítótér, egy borospince és egy rendezvényterem (esküvőkre, koncertekre).

9.        KAČOVA MLAKA, FELSŐLENDVA

A buja növényzetű Kačova mlaka mocsár országos jelentőségű természeti érték. Fontos élőhelye több fajnak, amelyek a természetes élőhelyekről szóló irányelv alapján vagy egyéb okokból védettek. Megtalálható itt többek között többféle kétéltű és szitakötő, de a denevérek is járnak ide vadászni. A mocsár többféle vízi növény élőhelye, amelyek hozzájárulnak a víz tisztításához, ugyanakkor a nedves élőhelyek csökkenésével egyre veszélyeztetettebbek.

10.     BAZALTOS TUFA ÉS OLIVIN KŐFEJTŐ, FELSŐLENDVA

A felsőlendvai kőzetek a hárommillió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység maradványai. A vulkáni anyag ülepedése és megszilárdulása után keletkeztek a bazaltos tufa rétegek. A bazaltos tufa fő jellegzetessége az olivin ásvány, amelyből rögök találhatók a tufában. A kőzetet régen építőanyagnak használták. A kőfejtő védett természeti értéket képvisel.

11.     EVANGÉLIKUS HARANGLÁB, BORHÁZA

A Vendvidéki-dombság haranglábai annak tanúi, hogy a Muravidék hosszú évekig az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. A haranglábak meglétét több elmélet magyarázza. Az egyik az, hogy evangélikusok emelték őket, mert a törvény szerint harangtornyot nem építhettek. A másik szerint a haranglábak még a török időkben épültek, amikor a közelgő támadásról értesítették harangozással a lakosságot.

12.     EMLÉKHELY, GYANAFA

Az sztratoszférikus hőlégballon leszállásának emlékműve azt a helyet jelöli, ahol 1934-ben, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt landolni kényszerült két belga tudós. A leszállás helyére 1997-ben egy emlékmű került, a műalkotás Mirko Bratuša szobrász munkája. A gömb alakú bronzszobor a hőlégballont szimbolizálja, jól illeszkedik a tájba és arra csábítja az arra járókat, hogy a megtekintése után megpihenjenek a közelében.

13.     GESZTENYEFA, TÓTKERESZTÚR

A tótkeresztúri evangélikus templom jobb oldalán egy makadámút vezet a Tetajni dombra, ahol egy legalább hétszáz éves, óriási gesztenyefa áll. Az átmérője több mint 3 méter, magassága pedig 20 méter. A falubeliek azt mesélik, hogy már a monarchia hadi térképein is megjelölték az óriási fa helyét.

14.     BEJČIN BREG, BŰDFALVA

A Bejčin breg országos jelentőségű természeti érték Szlovénia legészakibb részén. A területen szépen megőrzött, külterjes száraz és nedves füves élőhelyek vannak, ahol ritka és veszélyeztetett növényfajok találhatók, és amelyet nagy számban látogatnak a legkülönbözőbb lepkék. A terület madárvilága is gazdag, megfigyelhető itt a búbos banka és a tövisszúró gébics.

15.     KERKA, MAROKRÉT

Ez a folyó a meder eredeti állapotának megőrzése miatt szerepel a természeti értékek között. Láthatunk itt függőleges homokfalakat, amely a jégmadár, a folyóvizek királyának természetes fészkelőhelye. A környékbeli vízfolyásokhoz képest aránylag hosszú folyómedre van. Természetvédelmi szempontból a forrásnál és a teljes hosszának első harmadában van a legjobb állapotban.

16.     SZENT MÁRTON-TEMPLOM, DOMONKOSFA

A Murántúl legidősebb megőrzött szakrális műemléke. 1230–1240 között épült, noha a helyén lévő templomot már 1208-ban említik. A területén állt valaha egy domonkos-rendi kolostor, latin nyelvű iskolával, amelyet a környékbeli gazdag szülők gyermekei látogattak. 1872-ben felújították, megmaradt az eredeti déli kapu három pár oszloppal, egy oroszlánt ábrázoló domborművel és egy kereszttel a timpanonban.

17.     NÉPRAJZI MÚZEUM, KAPORNAK

A ház, amelyben a Vendvidéki-dombság történeti-néprajzi kiállítása kapott helyet, a 20. század első harmadában épült. Az épület lakórészében egy kemencés-kürtős konyha, egy kamra és két kemencés, padlós szoba található, amelyeket gazdagon berendeztek népi tárgyakkal és bútorokkal. Megtekinthető egy felszerelt faragóműhely, egy fagerendákból és szalmakasokból készült méhkas, egy bor- és pálinkatörténeti kiállítás, egy szerszámokkal és gépekkel berendezett gabonacséplő pajta, egy borospince és még sok más.

18.     ŐRIHODOSI VÍZTÁROZÓ, ŐRIHODOS

Az Őrihodosi víztározót a Dolányi-patak menti mocsaras laposon duzzasztották fel. A magasra épített töltés mögött összegyűlt a víz, megtöltötte a mélyedést, a partot benőtte a növényzet, a sekély vízben elburjánzott a sás és kivirágzott a sárga nőszirom. A sokféle rovar és más állatfaj benépesítette a környéken újnak számító élethelyet, amely így a vendvidéki-dombság vízi állatainak igazi paradicsomává vált, hiszen végül még a vidrák is beköltöztek. A tó körül egy tanösvény kanyarog, tájékoztató táblákat is kihelyeztek, valamint az egészséges ivóvíz forrása mellé egy pihenőhelyet is építettek.

19.     ROTUNDA, NAGYTÓTLAK

A Nagytótlak falucskában épült kör alaprajzú szentély állítólag eredetileg a templomos lovagoké volt. A kivételes szépségű román kori építészeti stílusjegyek mellett a kör alakú templomocska falán falfestmények is láthatók, két rétegben. A rotunda valószínűleg a 13. század első felében épült. A rotundába való belépés Krisztus jeruzsálemi bevonulását szimbolizálja, hogy miért, az kiderül, ha meglátogatják a templomot.

20.     KRISZTUS MENNYBEMENETELE-TEMPLOM, BAGONYA

Jože Plečnik építész temploma Európa legmodernebb templomépületei közé tartozik. A méltán világhírű építészeti remek összeköti az újat a régivel. A fehér galamb már messziről üdvözli a vándorokat a kör alakú harangtoronnyal, amely – a fazekas remekekkel ékesített mennyezet mellett – igazi építészeti csemegének számít. Plečnik tisztelettel nyúlt a tájegység építészeti hagyományához és felhasználta az ókeresztény építészeti elemeket (kőoszlopok, sima famennyezet).

21.     AZ IVANOCY-EMLÉKMŰ, FELSŐSZENTBENEDEK

A Lelkigyakorlatos házban megrendezett lelkigyakorlatok miatt Felsőszentbenedek egyre ismertebbé vált, közelről és távolról is sokan látogatják. Mellette áll az 1208-ban épült Szent Benedek-templom. 1898-ban neoromán stílusban átépítették. Ma egy egyhajós templomot láthatunk, egy alacsonyabban álló, sokszögű presbitériummal. A Lelkigyakorlatos ház közelében áll a nemzeti ébredést szorgalmazó, publicista dr. Franc Ivanocy szobra, aki a felsőszentbenedeki temetőben nyugszik. Síremlékét Jože Plečnik tervezte.

22.     KÜLTERJES RÉTEK, SZÉCSISZENTLÁSZLÓ

 A Szécsiszentlászló közvetlen közelében elterülő síkvidéki külterjes réteket országos jelentőségű természeti értékké nyilvánították. A terület valaha a jelenleginél valamivel nagyobb volt, de a környező növényzet terjedése és a terület rendeltetésének megváltozása következtében csökkent. A rétek egy részét jelenleg a Goričko Tájvédelmi Park Igazgatósága felügyeli, ezzel biztosítva a jelenlegi kiterjedés fenntartását, és a ritka növény- és állatfajok megmaradását. A terület különlegességének elsősorban a sárga sásliliom számít, amely tavasszal sárgára festi az egész rétet.

23.      NEDVES RÉTEK, BERKEHÁZA

A nedves rétek területe nemrég még az egyik legjobban megőrzött nedves élőhelyek közé számított a Vendvidéki-dombságon, ahol még a lápi növényfajok is meg tudtak élni. A nedves körülmények megváltozása miatt csökkent a növény- és állatfajok sokszínűsége, ennek ellenére még mindig megfigyelhető néhány ritka faj, például a nagy tűzlepke és a vérfű-hangyaboglárka nevezetű lepkék. A Rátkalaki pataknál még mindig működik a Császár-malom (Časarov mlin vízimalom).

24.     A MATZENAU-KASTÉLY, PÁRTOSFALVA

A mára romos kastélyt a 19. század elején építették a Batthyány grófok. 1900-ban megvásárolta Matzenauer gróf. A kastélyt stílbútorokkal, harci eszközökkel, festményekkel és a világ minden részéről beszerzett egzotikus tárgyakkal rendezte be. Maga az épület fényűző, neoklasszicista stílusban épült. Érdekes a három árkádon nyugvó balkon, amelynek felső részét a Matzenauer család kettős címere díszíti. A kastély belsejét kiegészíti a mára elvadult park, a vöröslevelű bükk-, lucfenyő- és platánültetvénnyel, illetve egyéb egzotikus fafajokkal.

25.     BERKENYE, KEBELESZENTMÁRTON

A plébániatemplomnál nő egy berkenyefa, amely fajtájának legnagyobb és legidősebb példánya Szlovénia és a szomszédos országok területén. A fa termése fogyasztható, fáját is nagyra becsülik. A kebeleszentmártoni Szent Márton-templomnál álló berkenyék kivételes méreteik miatt említésre méltók, a vastagabb törzsének átmérője 277 cm, magassága 14 méter. Mindkettő a falu területén található.

26.     PANNÓNIAI PARASZTHÁZ, KEBELESZENTMÁRTON

A szakvélemények szerint ez az 1901-ben épült ház a murántúli építészet egyik remeke. A bejáratnál négyoszlopos, árkádos kocsiszín van, a bejárati ajtó pedig mesteri fafaragvány. A ház legnagyobb helyiségében, amely jelenleg kézműves termékek kiállítóhelye, egy régi cserépkályha is látható. Az udvaron egy kerekes kút van. A ház mellett gazdasági épületek állnak, ló- és tehénistálló, cséplőszín és disznóól. Ily módon az udvar, a szomszédos ház hátsó falával kiegészítve egy szép, zárt teret képez, amelynek csak a főutcára van kijárata.

27.     BAKÓNAKI-TÓ, DOBRONAK

A Bakónaki-patak felduzzasztásával keletkezett, árvízvédelmi céllal. Átlagosan 2–3 méter mély, a legmélyebb helyen 5 méter. A tó felülete kb. 8 hektár. A tavat először halgazdaságnak szánták, majd teret engedtek a horgászatnak és sporthorgászatnak. Ezzel párhuzamosan a tó mellett kifejlődött egy sokszínű növény- és állatvilág, ezért természetvédelmi területté nyilvánították. A tavat bükkfaerdő övezi, amely a látogatóknak kellemes árnyékot nyújt, és lehetőséget a pihenésre, sétára, rekreációs célú sportolásra.

28.     FAHÁZAK, ŐRSZENTVID

Az agyaggal vakolt vályog- vagy faházakat őseink hagyták ránk örökül. A Vendvidéki-dombságon soha nem volt túl sok fa, és a száraz éghajlat sem kedvezett az ácsolt vagy fűrészelt faanyagnak. Az agyagos vakolat védte a fát, amely így több száz évig is megmaradt. A házak belső falát borító agyagos vakolat igazi szigetelőréteget képezett, és hozzájárult az egészséges életmódhoz. A faházakat szalmatető fedte.

29.     EVANGÉLIKUS TEMPLOM, BODÓHEGY

A bodóhegyi egyházközség 1792-től létezik, az evangélikusok már a reformáció idejétől éltek ezen a tájon. A bodóhegyi templom az egyik kedvenc megállóhelye a szervezett turistacsoportoknak, de a véletlenül erre járóknak is, akik a Vendvidéki-dombság természeti szépségeire kíváncsiak. A jelenlegi templom 1899-ben épült, a budapesti Daniel Placott tervei alapján, egyike a jelentősebb galériás és magas, keskeny ablakokkal rendelkező templomoknak.

30.     FALUSI HARANGLÁB, DOLINAA temetőben álló zömök haranglábat deszkázat borítja, de alatta kivételesen szép, négyoszlopos, támasztékos szerkezet lapul. A tető két síkja a négyzet alakú alapterület miatt szimmetrikus, de más a dőlésszögük, a harangréseket is deszkázat borítja. A harangláb alapja a 19. században épült.