A lápok közé tartozik valamennyi természetes mocsár és vízi élőhely, valamint a mocsár- és láprétek. A növény- és állatvilág számára a legértékesebbek a kevés tápanyagot tartalmazó (oligotróf), kékperje borította láprétek. A mocsár- és lápréteken él néhány ritka lepkefaj is - pl. a vérfű boglárka és az a nagy tűzlepke. E fajok táplálkozásuk révén az itt honos növényekhez kötődnek.

A kevés tápanyagot tartalmazó láprétek a nagyobb völgyekben találhatóak, elsősorban Goričko keleti részén, egészen Srediąčéig és Kobiljéig. Megtaláljuk itt a kékperjét, melyet messziről megismerni kékes leveleiről és fekete-lilás virágzatáról. Az egykor gondosan kaszált rétek nagyrésze a kaszálás elmaradása miatt már becserjésedett, beerdősült. Ennek ellenére még mindig gyakran találunk rajtuk olyan ritka növényeket, mint a szibériai nőszirom, amiből valaha sok nőtt errefelé, a gyakori aszály miatt azonban manapság egyre ritkábban fordulnak elő.

Mokrotni travnik z modro stoľko, M.Kaligarič

Szibériai nőszirom , (Iris sibirica), M.Bedjanič

Csillagos nárcisz , (Narcissus radiiflorus), S.Deąnik

Goričko igazi szimbóluma a sárgaliliom, amely jól érzi magát az itteni lápréteken. A sárgaliliom állományok a környező vidéken nagyon megritkultak, nálunk pedig hihetetlen magas egyedszámban virágzik például a motvarjevi réteken. E növénytársulásokban él a kenyérbélcickafark. E ritka cickafark faj jóval nagyobb virágokkal ékeskedik mint más, közönséges cickafark fajok. Ha késő tavasszal vagy késő ősszel kimegyünk a természetbe, akkor találkozhatunk a kéken virágzó kornistárniccsal, ami igazi ellentéte az akkorra már narancsvörösen pompázó nyugati kékperjének.

Mokrotni travnik v Motvarjevcih, S.Deąnik

Sárgaliliom , (Hemerocallis lilio-asphodelus ), M.Bedjanič

cickafark, (Achillea ptarmica), S.Ckornik

Valamennyi fölsorolt növény azért olyan ritka és védett, mert különleges körülményekre van szükségük. Kedvelik a nedvességet és a kevés tápanyagot tartalmazó talajt. A rétek kiszáradása (hidromelioráció) és a kaszálás hiánya veszélyezteti fennmaradásukat.

Igen érdekesek és színesek a közepes vagy annál nagyobb tápértékkel rendelkező nedves rétek is. Tavasszal a réti kakukktormából és mocsári gólyahírből van a legtöbb, aztán megjelenik a mocsári nefelejcs és a kétlaki macskagyökér is, nyáron pedig rengeteg őszi vérfű virágzik errefelé. Nedvesebb helyeken bőven terem a csermelyaszat, ez a sudár, pirosvirágú növény, melyet a fák árnyékában a gyakoribb, sárgavirágú halovány aszat vált föl. A még ennél is nedvesebb helyeken a közönséges erdei káka az uralkodó, melynek közelében gyakran fölbukkan a sárga nőszirom, amely errefelé igen elterjedt. Itt-ott, kisebb bemélyedésekben, ahol a talajt átitatja a víz, tőzegmohatelepek burjánzanak. Egy ilyen tőzegmohatelepen több mint tíz éve találtak egy kereklevelű harmatfüvet, ami rovarevő növény.

A mocsári növények a lepkefajok számára is izgalmasak, és három boglárkalepke fajnak valamint két tűzlepke fajnak is otthont adnak. A zanótboglárka és a vérfűboglárka hernyói az őszi vérfűvel táplálkoznak, a szürkés boglárka hernyói pedig a kornistárniccsal. Itt vannak még a szöcskék és más rovarok, melyek a természet rendje szerint sok esetben a madarak táplálékává válnak.

Sárga nőszirom (Iris pseudacorus ), S.Deąnik	Mokrotni travnik z belo ątorkljo (Ciconia ciconia)
Potočno osatovje, M.Kaligarič	vérfű boglárka , M.Bedjanič

A lápos részek közé tartozik a mára már ritkán kaszált lápi magaskórós, ami a rétek és patakpartok igazi dísze. Magasnövésű, lágyszárú évelő növényekből áll, mint például a réti legyezőfű, a réti füzény és a borkórók. Ha a föld nedves, magasan áll benne a talajvíz, akkor különböző sás fajok fejlődnek rajta. Nagyobb, sással benőtt területeket találunk a Ledavski és a Hodoąki tavak mellett. Itt, a partmenti iszapban, ami a nyári szárazság közepette is nedves marad, nő néhány Szlovéniában is igen ritka növényfaj. Ilyen például a heverő iszapfű és a jövevény iszapfű, melyek a tátogatók családjába tartozó zsenge növények. Még náluk is kisebb növésű a Ledavski tavon növő iszaprojt, sőt a nedves iszapos talajt elborító háromporzós látonya csak néhány milliméter nagyságú - jószerivel egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány helyen él Szlovéniában ez a két növény.

Általában a vízi élőhelyeken, az árkokban és a patakok mentén található a közönséges nád, a széleslevelű gyékény és a békabuzogány.

Obreľna muljasta tla ob Ledavskem jezeru , (Nano Cyperion), M.Kaligarič

háromporzós látonya (Elatine triandra), M.Kaligarič

Rogozje, S.Deąnik